RE: http://fusion.net/story/244545/famous-and-broke-on-youtube-instagram-social-media/

It took me a while to realize what the problem is.

For a long time, we’ve seen sponsored content as a bad, evil thing, that is driven by greed and capitalism. ( See corresponding Wayne’s World moment1 )

This still stands for many situations but it seems like there are people out there only accepting and promoting things they: - believe in - have no issues with ( neither moral, nor technical ) - or even actually use them.

All these cases are, in my opinion, valid cases for accepting money and is pretty far from evil.

Image a world where all the commercials are done by people actually believing in the product - and not the money behind it.


  1. https://www.youtube.com/watch?v=KjB6r-HDDI0

RE: http://scribbling.net/2014/10/16/short-form-blogging

If it’s a paragraph, it’s a post. Medium-sized content gets short shrift these days. Don’t go long. One or two paragraphs count. Then press publish.

I disagree with this just a little: “If it’s a paragraph, it can be a post.”

Negotiate a comfort zone on two axes: personal and public, tech and everything else (feminism, musical theater, MMA, parenting, etc). 2001-era Scribbling.net was too personal, Lifehacker/Smarterware too tech. There’s something in the middle.

Yep. Totally agree.

Traffic is irrelevant. Don’t even measure it.

+1

Simplify, simplify. No comments. (Maybe G+ or Disqus later on?) Use Markdown and Draft to write. No pages, no requiring an image every post. No categories, tags, footnotes, special post styles, pages. Virtually no plugins. Default WordPress installation with the most stripped-down theme possible.

Somewhat agreed, somewhat disagreed. No comments, that is ok - but receiving pingbacks and webmentions1 in my opinion are important; that is how you keep the web alive.

Categories and tags are only useful if you actually use them for anything, so if you don’t, forget about them; that I agree with.

Virtually no plugins: yes. Also, find a lightweight - as in computing requirements - theme. It’ll do miracle to a WordPress site.

Ask for trusted collaborator feedback. Clarify ideas when you’re not sure how they come across. Run a draft by people you trust.

For example, a spouse for proofreading is always helpful :)

Have fun. Blogging is not your job. Don’t add it to your to-do list. If it’s not fun and you’re not done? Screw it. Take the baby to the park instead.

YES.


  1. http://indiewebcamp.com/webmention

RE: http://rhiaro.co.uk/2015/07/digital-memories

Collectively, the Web-privileged world is recording an insane amount of unstructured personal data; so many fleeting thoughts and feelings and desires and needs. Where did this come from? Didn’t we used to manage fine without?

A bit to read: “We, the Web Kids by Piotr Czerski

If we’re not going to do that, we should probably focus on living in the moment a bit more. I feel like that is healthier, but it goes against my impulse to (at least try to) record and permanently store everything.

We, as living beings, are ephemeral. Some of our data might worth to outlive us, but most of it probably doesn’t. It is indeed important to live and enjoy those moments. Some would say those are the moments dreamers refer to as happiness, so the struggle to archive them could easily invalidate that happiness factor.

If you manage to archive without effort ( see: The best interface is no interface by Golden Krishna1 ) that is probably best of both worlds, and might take the burden off. Thought in my belief, it’s still futile: you can’t re-live everything you forget, since after a while it’d take longer to revive the memories than the time you have left in this world.


  1. https://www.theverge.com/2015/3/17/8103593/golden-krishna-best-interface-is-no-interface-excerpt

The Unix philosophy

  1. Small is beautiful.
  2. Make each program do one thing well.
  3. Build a prototype as soon as possible.
  4. Choose portability over efficiency.
  5. Store data in flat text files.
  6. Use software leverage to your advantage.
  7. Use shell scripts to increase leverage and portability.
  8. Avoid captive user interfaces.
  9. Make every program a filter. - Mike Gancarz1

Those who do not understand Unix are condemned to reinvent it, poorly. - Henry Spencer2


  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Unix_philosophy

  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Spencer

2015-05-05 11:47

Ford Után 107-ben járunk.

1932:

A szóma, ha mondom / segít a gondon - http://www.huxley.net/soma/somaquote.html

2015:

http://techcrunch.com/2015/05/04/the-end-of-the-war-on-drugs-and-the-emergence-of-the-venture-backed-cannabis-industry/

Miértek

Rájöttem, miért haltak ki a klasszikus blogok. Az eredeti, naplót webre helyező, keserédes, sokszor nyavalygó, néha idétlen blogok, és az ok egyszerűbb, mint gondoltam.

2015-öt írunk, de én is azok közé tartozom, akiknek a gimi pár éve volt 12 helyett, akiknek 1990 10 évvel ezelőtt volt - nem vettem észre, hogy ez alatt a 15 év alatt, amíg évtizedet váltottunk, mennyi minden változott.

Átéltem a különbséget a 80as és 90es évek között, de valamiért nem akarom látni, hogy a 2000res és 2010es évek közé is ugyanekkora váltások és változások ékelődtek, és a korábbiakhoz hasonlóan elsősorban gondolkozásban.

Ma nem írjuk le a valódi énünket. Egyrészt védelemből - viszlát, arctalan, névtelen, régi internet -, másrészt mert valójában alig akadnak néhányan, akik érdeklődnének. Ha az ember a bánatait, a gyengeségeit is megmutatja, sebezhető - és amíg 10-15 éve névtelen voltál, most már ez sem véd, ott is rádszállnak, csak mások, hogy legalább ne ugyanazok korbácsoljanak, akik a mindennapokban.

Még ha le is írnánk, meg is mutatnánk azt, úgy, ahogyan sok évvek ezelőtt tettük, ma más lenne a hatása, még inkább kilógnánk a sorból, még magányosabbá válnánk, hisz még azzal a lehetőséggel sem élünk, hogy minél szélesebb réteghez jusson el a mondanivalónk. Ördögi kör ez, mert amint tényleg azt szeretnénk, hogy megismerjenek minket, hogy látszódjunk, hogy jelen legyünk, hátra kell hagyni minden nem pozitívat és erőtől duzzadó, eresen dagadó vidámságot kell képekben, 6 másodpercben, live streamben, videóban közölni, mert a hónapban éppen így kívánja az online közönségérdek és a trend.

Hogy eközben valójában mi történik bennünk? Nem kizárt, hogy tényleg elégedettek vagyunk a pillanatnyi utunkkal, az úttal ami körülvesz minket; ugyanakkor felettébb valószínűtlen, hogy ilyen mértékű zent ennyi zajjal az életünkben felszínre tudunk hozni anélkül, hogy beleőrülnénk.

Így tehát marad egy elfojtáshoz hasonló álarc; egy álarc, ami észrevétlenül facsar a szélrózsa bármely irányába attól függően, hogy mely orcádra kíváncsibb éppen a világ - tökéletesen függetlenül attól, hogy szíved szerint mit mutatnál.